Fogy a magyar! Mit kell tenni ellene? Erről szólt az EMNT – Jakabffy sátor előadása, Népesedés a Kárpát-medencében címmel. Ki is beszélhet erről hitelesebben, mint a nagycsaládos szülők és a témát kutatók. Köztük is Kósa Ádám, magyarországi EP-képviselő a „legnagyképűbb”: 500 millió emberrel foglalkozik az EP-ben, főként a magyarokkal.
Mit tehet a magyar, hogy ne fogyjon el és ha lehet szaporodjon? Kiss Tamás, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet szociológus-demográfusa szerint három fő oka van a magyarok fogyásának: az elvándorlás, az asszimiláció és a természetes népmozgalom. Egyre több tehetősebb magyar megy Nyugat-Európa irányába. Magyarország fele mozdulnak a roszabb anyagi háttérrel rendelkezők.
A női termékenység: 1,3 (2,1 kell a növekedéshez). A magyar nők termékenysége magasabb, mint például a román nőké; azért, mert a középosztálybeliek bizonyos szubkultúrája is nagyobb számú gyermeket mer vállalni. Tehát megy ez, csak kicsit bátorítani kell.
A vegyes házasságokban a kisebbségi szülőknek kisebb esélyük van, hogy a magyar identitást, a magyar nyelvi kultúrát megőrizzék. Szomorú tény: 18%-a a magyarságnak vegyes házasságot köt. Csupán 1/3-át a gyerekeknek regisztrálják magyarnak. A 2011-es népszámláláskor 1,29 millió lesz kb a magyarok száma Erdélyben. Egy megoldás, melyben mindenki egyetértett az lenne, hogy az önkormányzatoknak nagy szerepe lehetne a lakásszerzésben. Kiss Tamás szerint nemzeti érdek és magyar érdek az, hogy kilencvenezer magát magyar identitásu romának valló kisebbségit a magyar intézményrendszereken keresztül integráljunk. Fel kéne vállalni ennek az érdekeit.
Gyurgyík László, a komáromi Selye János Egyetem szociológusa elmondta: Szlovákiában földrajzi és történelmi szempontból más a helyzet, mint Erélyben. A migráció Csehország felé beolvadást, míg Magyarország felé az identitásmegmararadást jelenti. Az asszimiláció eltérő trendet mutat, sokkal kisebb a társadalmi távolság a szlovákok és a magayrok között. Gyakoribb a vegyes házasság nagyobb, mint Erdélyben. A szlovákiai romák hovatartozása bizonytalan. A termékenység értéke a magyarok körében kisebb, mint az országos átlag. Nagyobb a halandóság, mint az országos trend, méghozzá 20%-al.
Szatmáry Kristóf, budapesti PHD-hallgató szerint a népesedési hungarikum magyar specialitás. Van esély az önfenntartásra. Felmérések szerint, Magyarországon a fiatalok átlagosan 2-3 gyereket szeretnének – megvan tehát az akarat.
Révész Máriusz, budapesti országgyűlési képviselő szerint a megoldás, ha a középréteget céloznánk meg úgy, hogy meggyőzzük a gyerekvállalásról. Éreztetni kell a nagycsaládosokkal, hogy a társadalom megbecsüli őket.
A tények tehát tiszták, megoldások, ötletek már vannak, konklúzió: pozitív példát kell teremteni.
