Interjú Remus Cernea, a Román Zöld Párt elnökével

A romániai zöldek fiatalok, feltörekvők és ami a legfontosabb: semmi közük az exkommunista rezsimhez. Románia parlamenti pártjainak ismerjük az autonómiához kapcsolódó gondolatait, hozzáállását, a Zöld Párt ellenben egy merőben új, bátor és őszinte párbeszédet képzel el, melynek eredményeképp korántsem olyan sötét döntést lát, mint ahogy azt a „jó öreg” pártok állítják.

TP: Ön szerint miért fél a román sajtó az autonómia kérdésétől?
RC: Az autonómia egy jogos kérdés. Egy demokratikus államban lehet harcolni az autonómiáért, természetesen a gondolat demokratikus úton való előmozdításával. Attól, hogy autonómiát követel egy kisebbség, még nem lehet szélsőségesnek kikiáltani. A legtöbb félreértés a nemrég nagy tömegeket megmozgató Vadim és Funar féle személyiségek előítéletéből származik. Innen a félreértés. Több európai városban él az autonómia különböző formája. Szerintem természetesen és racionálisan kellene erről beszélni. Mi teljes mértékben a párbeszéd és a nyitás mellett vagyunk. Nyilvánosan kell a témát megbeszélni, hogy minél nagyobb tömeg halljon róla. Mi mellette vagyunk és szívesen segítünk, hogy a félreértéseket enyhítsük.

TP: Ha jól értem, önök párt szintjén még nem foglalkoztak a témával. Mi az ön véleménye az autonómiáról?
RC: Sajnos még nem volt időnk beszélni erről, de biztosíthatom, hogy lesz hivatalos álláspontunk. Mi nemrég nyilvánosan állást foglaltunk egy témában, mégpedig a Crin Antonescu kijelentései ellen léptünk fel; kijelentések, melyek az I. Világháborúra, illetve Nagyromániára vonatkoztak és melyek odavezették, hogy Tőkés László ellen szavazzon az EP alelnöki választáson, melyet végül mégis Tőkés László nyert meg.
Ami az én véleményemet illeti, hadd mondjak egy példát. Nemrég voltam Spanyolországban, Katalóniában és érdekes volt, hogy sehol sem kérték az útlevelemet. Nagyon kellemes tartózkodás volt. A politikában nem létezhet tabu téma. Mindent nyíltan meg kell vitatni. Emlékszem még az Alkotmány módosítása is szóba került. Én gondolom, hogy vannak olyan autonómia minták, melyek nem igénylik az alkotmánymódosítást.

TP: Apropó: Mi az ön véleménye az eslő pontról? Románia nemzetállam?
RC: Románia számára nagy gazdagságot jelent a magyar kisebbség. Én személy szerint a sokszínűségben hiszek. Egy változatos kultúrájú, tradíciójú országban élni többet jelent, mintsem mellőznénk a magyar kisebbséget. Rörténelme folyamán Románia és környéke már volt felosztva a területi autonómia mint mintájára. Smaranda Enache asszony Tusványoson nyilatkozta egyszer, hogy a trianoni diktátum előtt a magyar népnek teljes jogokat ítéltek, amit mai napig nem kaptak meg.
A nemzetállamról annyit szeretnék mondani, hogy Románia Franciaország mintáját követi több- és főként a fontos szempontoknál. Más országok elfogadják a kisebbségeket és magukat többnemzetiségű országnak tekintik. Ez lehet, hogy történelmi, mentalitás és politikai kérdése azoknak, akik Románia Alkotmányát összeállították. Románia lakossága körülbelül húsz millió. Ebből 1,7 millió magyar és 1 millió roma. A többi kisebbséggel együtt meghaladott nemzetállamról beszélni. Ezek szerint igenis meg kell vizsgálni a lehetőségeket, mégpedig valós példákkal. Meggyőződésem, hogy egy nyílt, tabuktól mentes párbeszéd idővel megváltoztatja a mentalitást és az előítéletek pedig eltűnnek. Mondok egy példát: míg civilkedtem, háromszor résztvettem a melegfelvonuláson. Idén először politikusként álltam az ügy mellé, támogatván a homoszexuálisok jogainak elismerését. Természetesen sokan bíráltak ezért. Úgy gondolom, hogy a melegfelvonulás tétje éppen a figyelemfelkeltés és, hogy a román lakosságban tudatosuljon ez a kérdés. Ugyanezen séma alapján úgy vélem, hogy az autonómia, illetve a többnemzetiségű állam kérdését előbb tudatosítanunk kell a lakosságban, nyílt vitákkal, beszélgetésekkel, mert egy változásnak ez az első lépése. Addig, amíg tagadod egy létező probléma létét, minimálisak a változás esélyei. Én magamat a párbeszéden, tárgyaláson alapuló demokratikus változás harcosának tartom. Itt röviden pontosítanék: az RMDSZ kormánypárti sikerei közül néhány háttéralkuk eredménye. Keveset vitattak meg a nyílvánosság előtt. Éppen ezért a többségnek, főként a román lakosság köréből, nem sikerült tudatósítani ezen változásokat és az erdélyi magyarokat megillető jogok szükségességét. Éppen ezért valószínűleg egyes előítéletek és tabutémák konstansul kitartanak.Ezen van még mit dolgozni.