Tusványos

 A moldvai csángó közösségről szóló beszélgetés középpontjában a 10 éves magyar oktatási program és a csángók magyar nyelvű vallásgyakorlása állt. Solomon Adrián, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének (MCSMSZ) elnöke szerint a közösségi házak (magyar házak) létrehozása azért fontos, mert azt üzeni, hogy nem hagyjuk újra magukra őket. Az MCSMSZ számára a mögöttünk hagyott évtized a dinamikus bővülésé volt, ma már több mint 50 munkatárs dolgozik a szövetségnek. Sógor Csaba EP-képviselő úgy látja, hogy az európai színtéren európai csomagolásban kell eladni a problémát: uniós polgárok anyanyelvhez való jogai sérülnek. Mint mondta, 2004 és 2008 között az RMDSZ megtalálta a módját azon csángóföldi falvak támogatásának, ahol magyar oktatás folyik. Iancu Laura költőnő szerint a fő kérdés, hogy az eddig elért eredmények miért nem hozták meg a csángók jogkövetelő kedvét? Mint mondta, az ENSZ és az EU chartái államokra és nem egyházakra vonatkoznak, így a magyar nyelvű hitgyakorlás elérésében kevésbé segítenek. A moderátor, Nagy Bercel felvetése szerint is az egyik kulcskérdés a hitélet nyelvhasználata, mivel nagy erők mozdulnak meg a katolikus egyházban a román nyelvű pasztorációért. Berszán Lajos atya szerint ennek kulcsa a személyes kapcsolatokban rejlik. Mint mondta, magyarul misézett egy csángóföldi településen, és egyszercsak megjelent száz ember a templomban, letérdeltek, és úgy hallgatták a szentmisét. Nagyon mélyen vallásosak, ha magyar nyelven nem tanulják meg a vallásukat, akkor az atya szerint csak félsikert érhetünk el. Amikor érettségi után diákjai Pusztinába hívták hálaadó misére, a helyi plébános azt kérte tőle, hogy együtt, románul celebrálják a misét, de a szentbeszéd mondja ő, magyarul. Úgy gondolja, hogy ez az első lépés, személyesen kell megtalálni a hangot a plébánosokokkal. Ferencz Éva, az MCSMSZ oktatási felelőse erre úgy reagált, hogy keresik a jó viszonyt a helyi papokkal, mert ez lehet az út az archaikus imádságok újra elfogadtatásához. Diószegi László szerint nagyon fontos lenne egy megállapodás elérése a jászvásárai püspökséggel. Ennek komoly akadálya a román katolikus egyház kettős félelme: félelem az ortodox egyháztól és a magyar nyelvtől. Erre jó alapot ad a '40-es években már egyszer virágzó magyar oktatás, amit egy egyházellenes szervezet biztosított, ide vezethető vissza a „magyar = az ördög nyelve” egyházi interpretáció.