Tusványos

A Commitment sátor volt a színhelye a tusványosi eszmecserék egy örökzöld témájának, az állami magyar egyetem kérdéskörének. Az előadók neves egyetemi előjárók, pontosabban Hantz Péter (egyetemi tanár, a Bolyai Kezdeményező Bizottság alelnöke, Heidelberg), Dávid László (rektor, Sapientia-EMTE, Marosvásárhely), Tonk Márton (dékán, Sapientia–EMTE, Kolozsvár), Magyari Tivadar (rektor helyettes, BBTE, Kolozsvár) voltak. Szóval a helyszín adott, a téma valós, a beszélgetés tartalmas volt szerda délután.

Hantz Péter kiemelte, hogy az Erdélyi Magyar közösség Európai második legnépeseb nemzeti kisebbsége a hat millió lelket számláló katalán kisebbség után. Ilyen körülmények között az anyanyelvű egyetem hiánya enyhén szólva kuriózumnak számít Európában. Hantz a Magyar egyetem létrehozásának három lehetőségét vázolta: a magyar szakok összevonását, a Sapientia integráló erejét vagy egy teljesen új intézmény alapítását. Az egyetemi oktató továbbá elutasította a magyar oktatási nyelvű szakok számának bővítését, mint fejlesztési lehetőségét.

Dávid László, a Sapientia EMTE rektora kiemelte, hogy szükség van az egyetemi vezetők rendszeres egyeztetésére és egy átfogó stratégia kidolgozására, melyet majd be lehet mutatni a politikumnak. Ugyanakkor Dávid nem támogatja egy új intézmény létrehozását, ugyanis a Sapientiát létrehozásától 10 évre, idén akkreditálják. Dávid szintén fontosnak tartja, hogy az új intézmény kutatási tevékenységet is folytasson, ugyanis ez a felsőoktatási intézmények minőségének záloga.

A kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem prorektora, Magyari Tivadar szintén a akadémiai közösség döntésének fontosságát hangsúlyozta abban, hogy a magyar tannyelvű egyetem milyen formát öltsön. Magyari emlékeztetett arra, hogy évről évre csökken a magyar diákok beiskoláztatási száma és úgy véli, hogy egy újonnan létrehozott intézmény konkurenciát okozna az oktatási piacon, mely e mutató további romlásához vezethet.

Tonk Márton az egyetemek közösségépítő és városfenntartó erejéről beszélt. Kiemelte, hogy míg Kolozsvárra Erdély minden részéről érkeznek diákok, a csíkszeredai egyetemnek főleg a város és környéke a vonzáskörzete.

Ugyanakkor Tonk kitért arra is, hogy az 1990-es évek elején valósnak tűnő stratégiák mára meghaladottá váltak. A BBTE 1990 óta sajátos fejlődési irányba halad, és nehezen tud lépni a magyar karok létrehozása szempontjából.

Végkonklúzió: az erdélyi magyar universitas vanni nincsen, de igény volna rá.